Könyvek

MÁRTON IRMA TÉVEDÉSE MÁRTON IRMA TÉVEDÉSE
Pesti Kalligram Kft., 2021

Márton Irma, mióta az eszét tudta, vegyész akart lenni. Nem az lett, hanem szülésznő, nem is akármilyen, a város legjobb szülésznője.

Singer Erzsébet rendes lány volt, nagyon egészséges, kissé ódivatú, külalakilag érdektelen, aki makacsul ellene feszült a kor divatáramlatainak.

Madarász Henrietta életének legsötétebb napja volt, amikor apja halála után, lovas kocsin, vájdlingok és üstök közé préselődve el kellett hagynia gyermekkora birodalmát. Az új ház minden szeglete taszította, félálomban kóvályogva tiltakozott a harsány és durva világ ellen, amely magába szippantva meg akarta őt semmisíteni.

Jolsvai András a párhuzamosan futó, múlt és jelen között vibráló személyes sorsok mellett remekül festi meg a miliőt is: az elhallgatások és színlelések világát, ahol mindenki mindent tudott a másikról, erős atmoszférával hozza testközelbe a talajvesztett kispolgárságot, a hajszálvékony zsúrkenyér, a hígított málnaszörp és a horgolt terítőkkel eltakart szegénység mindent átható szégyenét. Teszi mindezt azzal a finom humorral és együttérző iróniával, amely a Márton Irma tévedése című regénynek utánozhatatlan ízt és hangulatot kölcsönöz.

NINCSEN SZÁMODRA HELY NINCSEN SZÁMODRA HELY
Fekete Sas Kiadó, 2019

E regény főszereplői többségükben huszonéves fiatalemberek, akik, – miként a pesti ifjak nagyobb része akkoriban –, vidám kompániákba verődtek, s mindenféle merész álmokat szőttek arról, hogyan fogják meghódítani a világot. És persze ettek, ittak, ha volt rá pénzük, nagy lakomákat rendeztek, vitatkoztak, párbajoztak, nők után rohangáltak. És nem mellesleg megalkottak jó néhány máig érvényes remekművet, s lábra állították az akadémiát, mely jórészt ma is az általuk kitaposott ösvényen halad.

Jolsvai András a rá jellemző szeretetteljes humorral ábrázolja hőseit, Vörösmartyt, Bajzát, Széchenyit, Telekit, Döbrenteit, Fáy-t és mind a többieket, akik feltűntek akkoriban az Auróra-körben és a Tudós Társaságban, és aprólékos pontossággal írja meg annak az évnek a történetét, mely vízválasztónak bizonyult a magyar irodalom és a magyar tudományosság szempontjából. S közben feltárulnak előttünk a tizenkilencedik század eleji Pest hétköznapjai is, melyeket persze a regényírói fantázia néha színesebbre fest a valóságosnál.

S hogy az olvasónak gyakran mégis az az érzése, hogy nem történelmi regényt, hanem a legaktuálisabb problémákat tárgyaló kortárs művet tart a kezében, arról igazán nem a szerző tehet.

A NAPOK SZÍNE A NAPOK SZÍNE
Scolar, 2017

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a kilencvenes évek elején a Periszkóp volt Magyarország legfontosabb hetilapja. Sőt, jóval több volt annál: valódi szellemi műhely, közösség, baráti társaság -  olyan hely, ahol mindenki igazán otthon érezhette magát. Kár, hogy oly rövid ideig jelent meg. És főleg kár, hogy csak a szerző képzeletében létezett.

Pedig micsoda figurák dolgoztak ott! Thewrewk Kálmán, a világfi hírében álló főszerkesztő és helyettese, a terminátor Ficsor Péter. Aztán a két lapszerkesztő, Barna és Reményi, akik úgy alkottak egy párt, hogy elképzelni se lehet két ennyire különböző embert. Aztán Doktor Simon, aki a valóság mélyrétegeit legtöbbször egy kocsmaasztalnál találta meg, s Bétakács Miki, az oknyomozó riporter, aki előtt semmi nem maradt titokban. És mind-mind a többiek: Zádor, Pápai, Litkey vagy Válint Algernon, az ezredforduló honi újságírásának igazi héroszai. S ne feledkezzünk meg a Periszkóp szerelmespárjáról sem, Kismariról és András Laciról, kiknek kalandos történetét az egész szerkesztőség visszafojtott lélegzettel figyelte. Szerelmes egy regény ez egyébként is: csak lánykérés három is akad benne, igaz, nem mindegyik végződik hepienddel.

Jolsvai András nagy szeretettel ábrázolja ezt a számára oly jólismert világot, hol vérbő humorral, hol lírai hangon, hol iróniával, hol drámaian rajzolva meg egy mára már szinte elfeledett korszakot, s annak jellegzetes alakjait.

HOLNAPRA JOBB LESZ HOLNAPRA JOBB LESZ
Scolar, 2015

Vova – azaz Vorosilov – névre hallgató vaddisznó békésen szundikál az akáctelki kiskocsma előtti dagonyában, miközben a nagyfröccsre betérő hajdani horthysta katonatiszt – aki mostanság inkább parkőrként keresi a kenyerét –, a szükség esetén besúgóként "munkát vállaló" kocsmáros, a helyi focicsapat nőcsábász üdvöskéje vagy a régi idők eleganciáját őrző ügyvéd úr vakargatja-simogatja szeretettel széles tokáját. A kocsma hálás közönsége mindeközben békés egyetértésben vesézi ki a Herkules lehengerlő győzelmét... no meg Eleknek, a tősgyökeres akáctelki család legkisebb fiának a szabadulását a börtönből.

Az ismert publicista-író regényében a hatvanas évek Magyarországa elevenedik meg, a vaskos, majd a szorításból kénye-kedve szerint engedő, krumplistészta-szagú Kádár-világ. Ahol hangosan kattognak a jelentéseket zongorázó írógépek, s elvtársak-kartársak-tagtársak zengik Moszkva dicsőségét – és mégis van egy apró sziget, ahol nem szűnt meg az otthonosság, létezik még a meghitt barátság, sziporkázik a humor, és ha jólétre nem is, de legalább békére találhat mindenki. E szűk pátria – Akáctelek – lakóinak összetartása nemcsak a közösséget menti át a jövőnek, hanem védelmet nyújt a mégoly különböző honpolgároknak is: a "virtigli proletárnak", a kosztosokból élő arisztokrataasszonynak, a fifikás "anyagbeszerzőnek", a lelkes pártmunkásnak és a kevésbé lelkesnek egyaránt.

előző előző | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | következő következő

Legújabb könyve

MÁRTON IRMA TÉVEDÉSE
MÁRTON IRMA TÉVEDÉSE
Pesti Kalligram Kft., 2021
Jolsvai András